Magyarország legidősebb madárleletei és egy ősi aligátorféle részleges koponyája is előkerült a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció idei bakonyi ásatásai során - számolt be Ősi Attila paleontológus, a kutatócsoport vezetője. |
 |
(MTI) - A kutató, aki 2000-ben fedezte fel a Bakony északi részén a lelőhelyet, elmondta, hogy eddig összesen 24 féle gerinces állat: halak, kétéltűek, gyíkok, krokodilok, teknősök, s főleg dinoszauruszok maradványai kerültek elő. A késő krétakorból származó leletek 85 millió évesek. Kiemelte: a 100 millió és 65 millió év közötti késő krétakoron belül igen ritkák a 85 millió éves maradványok Európában. "Ismerünk ennél fiatalabb, valamint ennél idősebb lelőhelyeket, de köztük van egy hézag és pont ezt töltjük ki ezzel a lelőhellyel. Azért fontos a bakonyi lelőhely, mert egyfajta kapocs" - hangsúlyozta a kutató. Mint mondta, ahhoz, hogy ezek a leletek megmaradjanak viszonylag nagy mennyiségben, a legfontosabb a gyors betemetődés. "Itt ez adott volt, mert abban az időben ez egy folyó árterülete volt, a lerakódás és a betemetés nagyon gyors volt" - mutatott rá. A bakonyi lelőhely jelentőségével kapcsolatban rámutatott, hogy teljesen egyedülálló állatok maradványai kerültek elő. Ilyen a magyar páncélos dinoszaurusz, a Hungarosaurus tormai, vagy a növényevő krokodil. "Ez arra utal, hogy ebben a korban Európa állatvilága sokkal változatosabb volt, mint eddig gondoltuk" - hangsúlyozta. Az idei leletek között Ősi Attila a 85 millió éves madárcsontokat emelte ki, hangsúlyozva, hogy máshonnan nem is ismernek ilyen idős madárleleteket. A 2007-es expedíció eredményei között említette a paleontológus egy ősi alligátorfajta koponyacsontdarabját, valamint a bakonyi repülő hüllő, a Bakonydraco galaczi újabb leleteit - csigolyáit, végtagcsontjait, illetve állkapocsdarabkáit. "E repülő hüllő szárnyfesztávolsága 3-4 méter lehetett, de a 15 méter sem kizárt. Nem tudjuk pontosan, hogy mivel táplálkozott, mivel fogatlan volt, ez az érdekessége. Az állkapocsban a madarakéhoz hasonló csőrszerű első résszel rendelkezett. Az idén 6-8 ilyen állkapocsdarabot találtunk, az elmúlt években pedig 30-at, ami arra utal, hogy ez az állat nagyon gyakori volt ezen a vidéken" - mondta Ősi Attila. Mint kifejtette, jelenleg a több ládányi összegyűjtött anyag preparálása folyik, majd a kiértékelés következik. "Az ásatások jövőre folytatódnak. A jelek szerint a lelőhelyen további harminc évre elegendő munka van" - mutatott rá a paleontológus, aki 2001 óta évente szervez expedíciót a Magyar Természettudományi Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Tanszékének támogatásával. Mint Ősi Attila elmondta, az expedíciót a Jurassic Foundation is támogatta. Az 1998-ban a paleobiológiai kutatások támogatására alakult amerikai nonprofit szervezet olyan kutatókból áll, akik a Jurassic Park című film forgatásakor tanácsaikkal segítették Steven Spielberg filmrendezőt. -mindentudás egyeteme- |
